Terelő szeminárium (2013 Word Dog Show)
Magyar terelő pásztorkutyák részére magyar terelő stílusban
2013. május hónapban az Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark rendezésében, Menyhárt Krisztina (Kondacsipkedő Terelő Iskola) és Tari József (Rasztari-Duci Puli Tenyészet) szervezésében terelő szemináriumot tartottunk elméleti és gyakorlati képzéssel.
|
 |
Hazánkban és külföldön is a magyar terelőkutya tartók közül mind többen érdeklődnek a hobbi célú terelés iránt. Információ hiányában az angol/európai terelési stílust tekintik mintának, ami a magyar terelő kutyák ösztönétől különbözik, és a hagyományőrzés szempontjából is kerülendő. A szeminárium megtartásával célunk volt a magyar terelő fajták, és terelő stílusuk népszerűsítése, alapot képezve az érdeklődők táborának növelésére, magyar fajtáinknak megfelelő munkastílus elsajátítása, és ezáltal lehetőséa versenysportba való bevonására.
A szeminárium a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) által Budapsten megrendezett Kutya Világ Kiállítás (Word Dog Show) programsorozatának egyik jeles eseménye volt, ahol a világ minden tájáról hazánkba érkezett magyar terelőfajták tulajdonosai, fajtáink rajngói megismerkedhettek a kiállítás mellett terelőkutyáink eredeti munkájával is. Mindezt hiteles környezetben, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tehették.
A résztvevők egy felmérés után saját fejlődési szintükön folytathatták a munkát, ezáltal mindenkinek tudtunk újat mutatni: kezdőknek és haladóknak egyaránt.
Ópusztaszer, a magyarok honfogalás kori emlékhelye: www.opusztaszer.hu >>
|
 |
A szeminárium elméleti ismertetőjét kivetítő segítségével a terelő karám melletti közösségi sátorban tettük közzé, a gyakorlati részt pedig aterelő karámban bonyolítottuk le őshonos, hozzászoktatott, de nem automatizált fekete racka juhokkal. A szeminárium alatt angol és német nyelvű tolmácsot biztosítottunk, a résztvevőknek írásos anyagot is adtunk papíron és CD-n egyaránt.
A szeminárium során az elmélet és a gyakorlat teljes mértékben a Kondacsipkedő Terelő Iskola módszertanára épült. A résztvevők testközelből megismerhették, kipróbálhatták mindezt, hogy utána otthon, saját maguk már ezzel a módszerrel folytathassák a munkát. A terelő szeminárium elsősorban szemléletet nyújtott, támogatást és iránymutatást a kezdéshez, az otthoni munka folytatásához.
A módszertan letölthető és megtekinthető előzetesen az alábbi linkeken:
A szeminárium részletes és pontos programját később közöljük.
Tari József beszámolója a szemináriumról
Előkészületek:
Gyakorlatilag a tél kezdete óta szerveztük folyamatosan, hogy a Nemzetközi terelő Szemináriumon minden egyes momentum a helyén legyen. Több egyeztető tárgyalás előzte meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal a programokat, szállást, ebédet, technikai feltételeket illetőn. Levél váltások Meir Ben-Dor, Tenke Ferenc és Kósa Andrea tolmácsokkal a fordítandó anyagokról.
A juhokat illetően különösebb előkészületre nem volt szükség, mert a rendszeres gyakorlás miatt felkészültek voltak és bírták a terhelést.
9 országból jelentkezett 23 résztvevő, 13 magyar terelő kutyával.
Résztvevők:
Anneli Laine - kutya nélkül - Finnország
Mari Vaananen - kutya nélkül - Finnország
Kate Pinshes - kutya nélkül - Magyarország - Kísérővel
Stefan Ernstson - kutya nélkül - Svédország
Inger Leppäjoki - 1 Puli - Svédország - Kísérővel
Svitan Gaborovic - 1 Puli - Szlovénia -Kísérővel
Bacsa Nóra - 1 Pumi - Magyarország - Kísérővel
Répási Ildikó - 2 Pumi - USA
Kukka Maille - 1 Mudi - Finnország - Kísérővel
Kamila Hrachovcová - 1 Pumi - Csehország
Sanna Laine-Evans - 1 Mudi - Finnország
Agnieszka Bartnik - 1 Pumi - Lengyelország - Kísérővel
Tamara Prohaska - 2 Pumi - Ausztria - Kísérővel
Annelore Homfeld - 1 Pumi - Németország
Kohnle-Szabó Elisabeth - 1 Pumi - Németország - Kísérővel
Fenyősi Péter és Fenyősiné Heiner Ágnes - 1 Puli - Magyarország
Tolmácsok:
Tenke Ferenc - 1 Puli - 2 fő - Magyarország
Kósa Andrea - 1 Puli - 2 fő - Magyarország
Meir Ben-Dor - 2 Pumi - 2 fő - USA
A program:
A World Dog Show Budapest eseménye miatt mindössze egy naposra terveztük a rendezvényt, hogy a kiállítás utáni szakmai programokra is tekintettel legyünk. Ezért inkább igyekeztünk a szeminárium szellemiségével kezdő lökést, indíttatást, szemléletet adni.
Végig az egész nap folyamán mereven ragaszkodtunk az előzetes megállapodás szerinti lebonyolítás ütemtervéhez. Reggel a bejáratnál fogadtuk a résztvevőket, és a sátorban nyitottuk meg a rendezvényt. A kezdeti elméleti részen kicsit gyorsítanunk kellett, de az egész előadás anyagát minden résztvevő megkapta lemezen. Jelentős munkája ebben Menyhárt Krisztinának volt, mert ő állította össze a prezentációs anyagot, illetve a tolmácsoknak, akik lefordították, hogy 3 nyelven is meglegyen.
Az időjárás ugyan egész nap fenyegetett bennünket, de csak a délelőtt folyamán az előadás alatt esett az eső és a szeminárium végén befejezés képpen. Ennek köszönhetően a Rackák is meglehetősen frissek voltak, nyírást követően a szokásosnál fürgébbek és gyorsabbak. Ezért a saját kutyákkal történő szemléltetés sorrendjét megváltoztattuk, mert a legtapasztaltabb kutya munkájától szemléltettünk a kezdő kutya ösztönének bemutatásáig.
Svitan Gaborovic videója:
A saját kutyákkal történő szemléltetést a résztvevő kutyák felmérése követte. Nem vizsgáztattunk, és nem ösztönpróbáztattunk. Egyénileg, kutyánként mentünk végig minden résztvevő tudás szintjét felmérve. A park által biztosított ebéd is szinte óramű pontossággal készült el, ott helyben, bográcsban és a sátorban fogyasztottuk el. Ebéd után fix időpontban minden résztvevő megtekinthette a Feszty Körképet angol és német tolmácsolásban a park munkájának köszönhetően.
Ebéd szünetben a Rackák is kipihenték magukat. Kora délután már a felmért tudás szint szerinti sorrendben a hosszabb ideig tartó egyéni gyakorlások következetek.
A szeminárium zárásaként minden résztvevőnek emléklapot adtunk, mely angol-német-magyar oklevélen a rendezők és a szervezők aláírása is szerepelt.
A kutyákról:
A kutyák felmérésére több ok miatt volt szükség. Egyrészt kifejezetten magyar stílusú tereléssel nem tudtuk, hogy ki dolgozik a kutyájával. Másrészt volt, aki azt állította, hogy kezdő, mások pedig profi versenyzőként jelentkeztek. Ezért a délelőtti felmérések során kicsit más sorrendet állítottunk fel, mert volt a szerény kezdők között is kifejezetten jó páros, és a profi versenyzők közül is olyan, akiknél az alapokkal kellett kezdeni. A résztvevő kutyák között az első bálozóktól a tapasztalt és képzett kutyákig mindenféle volt skálán.
Általánosságban a Pumikkal Menyhárt Krisztina, a Pulikkal Tari József foglalkozott, a Mudik esetében pedig mindketten.
Nagy öröm volt már a résztvevők fogadásakor látni, hogy abszolút magyaros karakterű kutyák jöttek. A szervezők részéről felkészültünk arra, hogy a hagyományokon alapuló magyar stílusú terelés annyira nem beilleszthető a külföldi gyakorlásokba, hogy majd érdekesen formált kutyákkal találkozunk. Ennek ellenére meglepően jó ösztönökkel és adottságokkal rendelkező kutyák voltak a résztvevők. Azzal a kiegészítéssel, hogy a gyakorlás során az emberi tényezőt kellett szinte csak az alapoktól formálva mellé tenni.
Jó érzés volt látni, ahogy a magyar fajtájú kutyák az emberi tényező változásának hatására elkezdenek elindulni, ráérezni a munka ízére.
Agnieszka Bartnik videója:
Fogás, odacsípés esetében a kutyák stílusába nem nyúltunk bele, vagyis nem biztattuk erre őket, mert külföldön ha ezt a kutya megteszi, akkor diszkvalifikálják.
A résztvevőkről:
Felkészültünk arra is, hogy majd találkozunk abszolút kedvenc, elkényeztetett kutyákkal is, de nem így történt. Viselkedésükben abszolút helyén kezelték a kutyákat a résztvevők. A terelő munka esetében ez már nem volt elmondható.
Az természetes, hogy külföldön - pláne ahol nem ismerik a magyar terelő stílust - más rendszer szerint képzik a terelő kutyákat. Hiszen ezt tudtuk, a szemináriumot ezért szerveztük. Szükség is van arra, hogy a magyar terelő kutyák külföldi eseményeken, rendezvényeken, versenyeken részt vegyenek, hiszen ez a fajtát népszerűsíti. Mégis elmondhatjuk, hogy az eltérő stílusú terelő kutyák képzési rendszere sok esetben öli a magyar terelő stílusú munkát és legfőképp már az alapoknál, ösztönöknél.
A szintfelmérés és a gyakorlások során a tolmácsok munkájára is nagy szükség volt az értés szempontjából. A megértésben a tolmácsok óriási munkája mellett a résztvevők is segítőkészek voltak.
A kezdő kutyákat sikerült helyesen elindítanunk. A tapasztaltabb kutyák pedig olyan instrukciókat kaptak, hogy otthon már más szemléletben folytathatják a munkát. Egyetlen esetben tapasztaltuk azt, hogy a kutya az adott körülmények között (utazás, új hely, más körülmények) nem produkálta a magyar terelő stílus alap követelményeit.
Sok résztvevő reflexből szaladt a nyáj elé és a kutya igyekezett beállni a nyáj mögé engedelmes munkára. Több kezdő kutya indult el azért, mert az ember mellette az alapokat megértette. Minden résztvevő fogékony volt a szeminárium szakmai részére. Olyannyira, hogy volt, aki a nap végén még esőben is gyakorolt.
A Rackákról:
Speciális előkészületre nem volt szükség, mert a rendszeresség miatt a Rackák felkészültek voltak, illetve bírták a terhelést. Két kezdő juhot tettünk ki kora délután a falkából, akik szőrben várták a pünkösdi nyírási bemutatót. Az esős, hűvös időjárásnak köszönhetően a Rackák is meglehetősen frissek voltak, a nyírás utáni időszak miatt a szokásosnál fürgébbek és gyorsabbak. Ebédszünetben volt idő a delelésre és kérődzésre, illetve a kutyák között pihenőket is beiktattunk.
A magyar stílusú terelés szemléletének elsajátításában a Rackák is segítségünkre voltak. A fegyelmezéssel leszorított kutyákra, ha nem ugattak, vagy nem fogtak, akkor provokálva rámentek. Nem voltak hajlandók automatikusan az emberre állni, az hiába szaladt eléjük, mert elmentek mellette. A többnyire eddig csak közvetlen közelről dolgozó kutyáknak is sokszor lehetőséget adtak kicsit távolabbi küldésekre. Többször tapasztaltuk, hogy a Racka sajátos nagy szarvai új kihívást jelentettek a kutyáknak és embernek.
A szeminárium Rackáinak állóképessége, stressz tűrése, terhelhetősége kapcsán több résztvevő is elismerését fejezte ki.
Külön öröm számunkra, hogy az egész szemináriumot ilyen méltó környezetben szervezhettük meg, az Ópusztaszer Nemzeti Történeti Emlékpark rendezésében. A technikáról, ebédről, szállásról a park gondoskodott. Ebédszünetben külön programként a résztvevők a hely talán egyik legjelentősebb látnivalóját, a Feszty Körképet tekinthették meg. Délután az egyéni gyakorlást követően, illetve azt megelőzően a résztvevőknek volt idejük szétnézni is a parkban. Kíváncsiak is voltak rá, és érdekelte őket, hogy milyen körülmények között folyik itt a terelő munka.
Minden résztvevő külön kiemelte búcsúzáskor, hogy nagyon tetszett nekik a hely, környezet, ezért többen újabb látogatást terveznek.
Összegzés:
Reméljük, hogy tudtunk segíteni és várjuk a visszajelzéseket. Külön köszönet a szervezők segítőinek és a rendezőknek. A résztvevők érdeklődésére igyekeztünk minden tőlünk telhetőt megtenni. Az idő rövidsége miatt leginkább szemléletet és indíttatást szerettünk volna átadni. Ha van érdeklődés részletesebb, aprólékosabb gyakorlásra, akkor bárkit szívesen látunk.
Az országokon, sőt földrészeken átívelő kapcsolat a legjobb példa arra, hogy összefogással és együttműködéssel működőképes a gyakorlat.
Külön örülünk, hogy személyesen is megismertük a résztvevőket és kutyáikat! Köszönet azért, hogy külföldön is őrzik azt a lángot, és fontosnak tartják, amit magyar kutyáink munkájának hagyományai jelentenek.
Terelőszemináriumról oktatói szemmel
2013. május 17.-én sikerrel lezajlott az I. Nemzetközi Magyar Fajtás Terelőszeminárium Ópusztaszeren. Tari József barátom és jómagam vegyes gondolatokkal, izgalommal vártuk a világ minden tájáról ideérkező magyar fajtásokat, pulisokat, pumisokat és mudisokat.
Sokat játszottunk a gondolattal, vajon milyenek lesznek a speciális magyar körülményekhez való idomulást genetikailag magukban hordozó kutyák egy finomabb, óvatosabb, megfontoltabb világból érkezvén. Vajon a mi tűzről pattant juhaink mit fognak kiváltani olyan kutyákból, melyek eddig csak olyan körülmények között dolgozhattak, ahol távolságot kellett tartani a juhoktól, ahol az ember beállt a juhok közé, jelezvén, hogy azok az övéi és a kutya nem dolgozhat velük testközelből? Ahol sosem tapasztalják meg milyen, ha kifordulnak a juhok a kutyára, kifejelnek, gyorsan futnak, fordulnak és valódi juhokként viselkedve tényleg vadul menekülni próbálnak és bizony viharos sebességgel kell befutni az elsők elé, hogy megállíthassák az egész nyájat.
Féltünk, hogy ezeket a nem megszokott, váratlan és heves szituációkat esetleg nem fogják tudni megfelelően kezelni sem a gazdák, sem kutyáik, mivel félvad rackáink merőben másként mozognak, mint a külföldi videókon megszokott gyakorlások juhai.
A szemináriumon tapasztaltak azonban beigazolták, hogy a világban elterjedt őshonos magyar kistestű pásztorkutyáink a mai napig genetikájukban hordozzák azt, amit őseink egykoron elültettek bennük. A kutyák csodálatos fegyelmezettséggel dolgoztak a juhok mellett. Ugyan a gazdáknak elsőre meglepő volt, hogy nem állnak be a juhok közé - egyébként nem is tudnak, mert a juhok úgy gyalogoltak át rajtuk, mintha csak útjelző karók lennének egy poros úton -, a kutyáknak viszont pillanatok alatt lesett, miről is van szó! Néhány tétova mozdulat után nagyon kevés kivétellel pontosan felidézték százéves, megkopott genetikai emlékeikből azt, amire itt szükségük volt: az önálló terelőmunkára a gazda utasításai alapján. Nem volt probléma, hogy ösztöneiket hogy használják, s mivel rendkívül fegyelmezett munkához voltak szokva, a gazdáikra is tökéletesen figyeltek, függetlenül attól, hogy milyen fejlődési szinten álltak a munkában.
A gazdáknak sokkal több idő kellett ahhoz, hogy e más munkastílusban dolgozzanak. Nem állhattak be a juhok elé, a kutyát távolról kellett irányokba küldve mozgatniuk a juhokat. Ráéreztek, hogy a kutya sokkal többre képes, mint hitték, sokkal jobban megbízhatnak bennük, és anélkül, hogy ők szaladgálnának a juhok elé/után, a kutya megoldja távolabbról is a dolgot. Többen annyira élvezték ezt az új, szabadabb stílust, hogy kérték, hadd gyakoroljanak még egy picit.
Sajnos azt láttuk, hogy egy ilyesfajta szemináriumhoz 1 nap kevés. Az elmélet szükséges feltétele annak, hogy az ember megértse ezt a sajátos magyar világot, annak működését, az állatok speciális mivoltát, a kutyák speciális stílusának kialakulását. Enélkül pedig nehéz megérteni, a kutya és a juhok mit miért csinálnak. Miért kell pásztorkutyáinknak testközelből dolgozniuk, miért kell időnként fogniuk, vagy parancsra ugatniuk és még sorolhatnám, de ez a szakmai kérdés most nem része írásomnak. Eredetileg ugyan 2 naposra terveztük a rendezvényt, de a WDS programrendszeréhez igazodnunk kellett, s az pedig oly sűrű volt, hogy egyetlen nap állt rendelkezésünkre arra, hogy a magyar fajtásoknak taníthassunk valamit.
Bízom abban, hogy ezen a szűk egy napon is adhattunk valamit magunkból, adhattunk valamit a résztvevőknek kutyáik múltjából és jelenéből, és bízom abban, hogy a következő szemináriumot már több idővel és még több értékes, izgalmas tartalommal tölthetjük meg! Reméljük, hogy minden résztvevő hasznára válnak majd a további munkában a szemináriumon tapasztaltak.
Nagyon köszönjük a részvételt a világ legkülönbözőbb részeiről érkező magyar pásztorkutyásoknak és nagyon hálásak vagyunk azért az érdeklődő, befogadó szemléletért, mely kutyafajtáinkat övezi!
További, sikeres magyar stílusú munkát kívánunk minden résztvevőnek!
Külön köszönet az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak, hogy számunkra a szeminárium szellemiségéhez illő, igényes kultúráslis helyszínt és lehetőséget biztosított!
Menyhárt Krisztina
Kondacsipkedő Terelő Iskola
